8. fejezet - Indulás

-Naomi szemszöge


A nap unalmasan telt. Reggeltől azt kellett hallgatnom ahogy anya, apa és Jaden a fociról és Jaden extra szexi barátnőjéről beszélnek. Már én kezdtem kínosan érezni magam...
-És mond Jaden - szóltam bele két kanál kukoricapehellyel a számban - ismered belülről a csajt, vagy elég annyi, hogy nagy a melle?
-Naomi! - kiáltott anya, apa pedig felnevetett.
-Képzeld Naomi ismerem. És biztos nem fogok úgy csalódni benne mint te a buzi fiúdba. - gúnyolódott Jaden.
-Na most kussolj be!! - kiáltottam Jaden-re, ő pedig nekem dobta a focicipőjét ami nem tudom, hogy honnan került elő.

-Naomi! Téged keresnek! - szaladt ki anya a fürdőből zöld trutyival a fején és a telefonnal a kezébe.
Kérdőn néztem rá, mire ő eltátogott egy "Harry"-t. Remek.. Semmi kedvem nem volt most ehhez..
-Igen? - kérdeztem unott hangon Harry-től.
-Kész vagy?
-Harry nem is veled megyek. És még csak 6 óra.. 8-ra jön Niall..
-De, de Jaden nem szólt? - rémült hangja ijesztően csengett a telefonba.
-Mi? Miről kellett volna szólnia??
-Szerintem kezdj el készülni, mert a ház előtt vagyunk! - válaszolt, majd lerakta.

-JADEN!! Te barom!! Mi a szarért nem szóltál?? Mond már te ebben éled ki a hormontúltengésed vagy mi??? - rontottam be Jaden-hez aki éppen a barátnőjével skype-olt.
-Mond már No! Kopogni nem kéne? - poénkodott tovább, majd leállította a skype-ot.
-Baszódj meg Jaden! Miért nem szóltál, hogy 6-ra készüljek el?? Hogy lehetsz ennyire köcsög?? - kiabáltam idegesen az idióta öcsémre.
-Úúúúú - húzta el a száját - az nem holnap lesz?? - rémült meg és az arca totál lefehéredett.
-Aaaaaaaaaj! - morogtam, majd becsaptam az ajtót.

Hiper-szuper fénysebességgel lefürödtem, fogat mostam, kisminkeltem magam és felvettem egy alkalomhoz illő ruhát. Ja! Nem is mondtam.. Díjátadóra megyek, szóval fullosan kellett, hogy felöltözzek. Niall hívott el, szóval az ő oldalán érkezek. Egyedül Zayn és Harry oldalán nem lesz lány, ugyanis Danielle és Eleanor is elkísérik a fiúkat az este.

-Sziasztok! - köszöntem a fiúknak, majd beszálltam a kocsiba.
Elég zsúfolt volt, de családi volt  hangulat. Leszámítva Harry gyilkos pillantásait, és Niall igazi, szívből jövő boldog mosolyát. Még soha nem utáltam ennyire élni.. De vajon miért mondta Harry, hogy belesétáltam Niall-be?? Mert elmegyek vele a bálba?? Kétlem..

Mikor kiszálltunk a kocsiból a vörös szőnyeg hosszú útja villant be előttem. Hihetetlen érzés volt ott lenni.. Sztárnak éreztem magam.. Vagy valami olyasminek.. Miközben sétáltunk a "klub" vagy hogy is mondjam "étterem" vagy mi felé, Haz odahajolt a fülemhez, és belesúgott valamit:
-Ne kerülj olyan helyzetbe amikor lecsaphat! Soha ne maradjatok kettesben!!!
A hangjában rémület, és sírógörcs visszatartása visszhangzott.
-Ismerlek.. Nem tudnál ellenállni!!! - fejezte be a mondatot, majd mosoly varázsolva az arcára pózolt a kamerák előtt.

Naomi ruhája a díjátadón

Következő rész!

Sziasztok! Tudom, hogy nagyon régen írtam már a blogba, de felvételi időszak volt, és egyéb dolgok is közbeszóltak, szóval nem igazán foglalkoztam a bloggal. Remélhetőleg még februárba lesz egy új rész, de előre is bocsánatot kérek, ha csak január elején rakom fel. Tényleg sajnálom a sok kimaradást, de megpróbálom pótolni!

7.fejezet - Jaden!!

Sziasztok!Nagyon örülök, hogy összegyűlt a 12 vélemény, és, hogy a rendszeres olvasók száma is megemelkedett.Pont jól jött ki az összegyűlés, ugyanis én ma hajnal 5kor megyek a családommal nyaralni 2 hétre.Szóval nem is húzom tovább az időt, a következő fejezetet 14 vélemény után hozom.Jó olvasást, és vigyázzatok magatokra!! Xxxx


-Naomi szemszöge


Niall-el végre megegyeztünk és kibékültünk.Annyira jó volt újra átölelni, hogy bárcsak ne tettem volna.Azt hittem, hogy majd olyan lesz mint régen, de nem..nem olyan volt...Keserű és lelkiismeret furdalással teli..
-Hé!Mi a baj? - lökött óvatosan oldalba Niall, és kedvesen mosolygott.
-Semmi. - mosolyogtam vissza. - Semmi... - bólintottam, majd kisétáltam a szobából.


-Harry te meg mi a...?? - kérdeztem megijedve, amikor kinyitottam az ajtót és Harry állt előttem.
-Miért mondtad ezt neki?
-Tessék?Mit?
-Azt...azt, hogy nincs barátod..
-Harry nézd én nem
-Oké..mindegy..Tudod, én azt hittem csak nekem leszel jelentéktelen.De ezek szerint viszonozva is van.
-Harry állítsd le magad!!Nagyon...nagyon szeretlek!!Érted?!Csak még..nem álltam készen rá.

Bólintott, majd együtt kisétáltunk a nappaliba.Mindkettőnk örömére persze Zayn se hagyhatta szó nélkül.
-Hát ti?Így ketten?Azt hittem Niall-el mentél be a szobába.
-Zayn.Kérlek.Kussolj el! - tagoltam a szavakat, és tekintetem szikrákat szórt.
Látszott Zayn-en, hogy tényleg le kell állnia, mert túllőtt a célon, hát abbahagyta és a tv-t kezdte bámulni.

-Én megyek.Sziasztok.
Az ajtó felé vettem az irányt amikor Niall utánam szólt.
-Akkor 8-ra ott vagyok érted! - mosolygott, én pedig mosolyt erőltetve az arcomra bólintottam.

Remek..már csak ez kellett, hogy Harry is..Miket beszélek?!Amúgy is megtudná...Hazaérve Jaden-nel találtam magam szembe.
-Jaden?!Te meg mit keresel itt?
-Sziia Noo! - kiáltott, majd a nyakamba ugrott.
Végre valami jó is történik velem a mai nap során.Nos igen..Azt hiszem Jaden-t még nem említettem nektek, mert nem sűrűn része az életünknek.Jaden az öcsém, de olyan, mintha a bátyám lenne.Azért nem sűrűn van az életünkbe, mert már a gimnáziumot Amerikába kezdte, amikor még Mullingar-ban éltünk.Felvették egy igen híres, és igen pénzes suliba, ahol focizik, elég profi módon.Nem láttam azóta, amióta hazajött a "Sweet 16" bulimra.
-Hogy-hogy itt vagy? - kérdeztem mosolyogva.
-Hát..nem mondta Niall?
-Mi?Nem!Mit kellett volna mondani?? - kerekedett el a szemem.
-Ó basszus...ezt lehet titokban kellett volna tartanom... - vörösödött el, és a tarkóját kezdte vakarni.

Na remek..Most már valami titok is van, amiről nem tudok, és ezek szerint nem is tudhatok..De szeretem az életem...Ennél már tényleg nem lehet rosszabb...Oké..soha ne mondj ilyet mert mindig lesz ezután valami ami rosszabb mint az elő ; végig se tudtam gondolni a mondatot, a telefonom képernyőjén Harry feje villogott.

-Igen?
-Nem fogod elhinni...
-Mi?Mi van Harry? - kérdeztem megrémülve, mert Harry hangja se volt fényesebb..
-Belesétáltál Niall-be!!!
Oké hirtelen nem értettem mit mondott, de kezdtek tisztulni a képet..Remek Naomi..Te aztán tudod mit hogy kell...

6.fejezet - Francba!

Sziasztok!Nagyon örülök annak, hogy összegyűlt a 10 vélemény, és a 6 rendszeres olvasó.Nagyon köszönöm, tényleg nagyon sokat jelent!Bár sajnos a kommentek száma csökkent, de nagyon boldog vagyok.Nem is húzom tovább, itt a 6. fejezet.Remélem tetszik, a következőt 12 vélemény után hozom.Jó olvasást! :-) Xx


-Harry szemszöge

^Amikor Naomival voltam olyan más volt..Nem tudom miért, de más volt.Szerettem, de volt amikor úgy éreztem csak barát..Nem akarok róla lemondani, de nem is akarom örökre magamhoz csatolni.Olyan ez..mint amilyen ezelőtt volt a lányokkal.Csak valahogy Naomit jobban szerettem mint őket.

Elhívtam a partre megbeszélni a dolgokat, és az igazság az, hogy ez csak pillanatnyi fellángolás volt.Mintha olyan gyorsan elszállt volna a kedvem attól, hogy találkozzunk, mint amilyen gyorsan jött.De tudom, hogy nem szabad elhagynom, mert szeret és én is szeretem.Egyetlen egy gond van...Niall...^

-Harry? - hallottunk egy hangot a hátunk mögül, mire mindketten felkaptuk a fejünket.
-Basszameg.. - csúszott ki Nao száján, amin hirtelen akaratom ellenére is elmosolyodtam.
-Zayn?!Te meg mit keresel itt? - habogtam.
-Hát..eleinte vidám sétának indult aztán hirtelen lefagyott a vidámság az arcomról.
-Nézd Zayn.. - kezdett beszélni Naomi - tudjuk, hogy ez furcsa, de..Oké én nem tudok beszélni.Harry?!
Ekkor Zayn tekintete vissza vándorolt rám.Vörös lettem, és beszélni kezdtem.
-Tudjuk, hogy nem szabadna, de...
-Nem mondtam, hogy nem szabadna. - tárta ki a karját Zayn.
-Ja.Csak azt hittem te is beszéltél Niall-el.
-Mi?Miért?Mivan Niall-el?
-Hát, hogy szereti Naomit. - csúszott ki a számon a titkos mondat, mire Zayn dermedten állt előttem.
-Te nem vagy normális haver.Mi a jelmondatunk ilyenkor?Mond Harry ilyenkor te mire gondolsz?Komolyan Nao is csak arra kell neked?
-Mi?Neeeeem!Nem dehogyis!Nem Zayn, nem!
-Oké.Nézzétek.Van egy ajánlatom.1 héten belül elmondjátok Niall-nek, vagy én tálalok ki.Nem tetszik, hogy így kicseszel vele, főleg nem úgy, hogy ő is szereti Naomit.És ne kezd el magyarázni Naomi, de tudom, hogy azért vagy Harryvel, hogy elfelejtsd Niall-t.Ismerlek elég ideje ahhoz, hogy lássam.
-Zayn hagyd már abba! - emeltem fel a hangom, mert tényleg nem tetszett ahogy beszólt Naominak.


Majd sarkon fordult és elment.Naomira néztem, aki teljesen össze volt zavarodva.
-Sajnálom. - rázta a fejét, majd ő is útnak indult.
-Naomi várj már!Ne mond, hogy itt hagysz!Én azt hittem szeretsz.
-Harry én nem mondtam, hogy nem szeretlek! - fordult meg, ekkor vettem észre a könnyeket a szemébe. - De nagyon csúnyán átverjük Niall-t...Nekem ő a legjobb barátom.A testvérem!Hát nem érted?
-De.Nagyon sajnálom! - léptem közelebb hozzá, és szorosan magamhoz öleltem. - Nagyon sajnálom!


-Áh sziasztok! - pattant fel Zayn a kanapéról amikor beléptünk a házba. - Merre jártatok kettesbe? - mosolygott önelégült vigyorral az arcán.
-Óh..én a parton voltam sétálni, aztán a ház előtt összefutottam Naoval. - mosolyogtam vissza.
-De jó, hogy itt vagy Harry. - jött ki a konyhából Niall.
Mikor kijött megtorpant, és minket nézett.5 másodperc síri csend után Zayn szólalt meg.
-Együtt érkeztek.
-Zayn mi nem együtt érkeztünk.Csak a ház előtt futottunk össze! - förmedt rá Nao.
-Nem így látszott.
-Tökmindegy.Nem fogok ezen vitatkozni.Gyerekes vagy! - Zayn ekkor felemelte maga elé a kezét, és gúnyosan nézett No-ra.
-Niall beszélhetnénk? - Nao tekintete Niall-ra vándorolt, és elindult felé.
Hirtelen nem tudtam, hogy mit akar Niall-el beszélni, de csak nem azt, hogy én és ő..szóval értitek..


-Zayn mond te normális vagy? - förmedtem rá, ahogy eltűntek Niall-ék.
-Vagy most vagy soha! - mosolygott.
-Zayn ez k*rvára nem vicces!Elmondjuk, de nem most!
-Mi?Mit mondotok el kinek? - kérdezte Lou kíváncsi tekintettel, és Liam is felfigyelt a párbeszédre.
-Basszameg! - néztem dühösen Zayn-re, aki csak a fejét rázta. - Semmit! 


A szobám felé vettem az irányt, de nem bírtam megállni, hogy ne hallgatózzak kicsit No-ék beszélgetésébe.
-Szóval? - kérdezte Niall.
-Nem is tudom Niall.
-Tudom, hogy van barátod..De kérlek.
-Őő..hát..igen.Nincs barátom. - tessék?Nincs barátom?Most tagadott le!?
-Akkor meg?
-Rendben legyen.

Francba, hogy nem hallgatóztam hamarabb.Most mibe egyezett bele, és miért tagadott le?Nem igaz.Lehet, hogy a mi esetünkbe nem én vagyok akinek nem számít a párja, hanem ő?!Vagy mindketten?Miről beszéltek odabent???

5.fejezet - Három dolog

Nos halihó mindenkinek!Megérkezett az 5. fejezet is, remélem tetszeni fog, mert kín szenvedés volt megírni, semmi ihlet nem kapott szárnyat a fejembe.A 6. fejezetet akkor hozom (úgy gondoltam, hogy nem a véleményeket emelem, hanem a rendszeres olvasókat, mivel azokból igen-igen kevés (!!) van...) ha összegyűlik a 6 rendszeres olvasó, és a 10 vélemény.Szóval sok "sikert" és jó olvasást! :-) xo


-Naomi szemszöge

Hívhattam Niall-t, de csak az időmet pazaroltam.Nagyon sajnáltam, és bűntudatom volt.Vagy lelkiismeret furdalás?!Teljesen mindegy, mert nagyon szarul éreztem magam..Leültem a tv elé, és valami értelmetlen filmet néztem, amitől csak idegesebb lettem, majd kikapcsoltam.

-Kicsim mi a baj? - jött be hozzám anya, aki, az igazat megvallva, nem tudom, hogyan került oda.
-Ó..szia anya. - erőltettem mosolyt az arcomra. - Öö..hát én...én csak fáradt vagyok..
-Tudod elég rég óta ismerlek ahhoz, hogy megtudjam állapítani az arcodról, hogy szomorú, vagy fáradt vagy e. - simogatta meg a karom.
Tényleg jól ismert, és tényleg tudta mikor van bajom.De az az igazság, hogy nem akartam neki erről beszélni.Pedig itt senki másnak nem tudok, mivel minden barátom Mullingar-be maradt...Szóval nem tehettem mást, ki kell tárulkoznom..
-Anya én nem tudom mi lenne a jó... - kezdtek el potyogni a könnyeim..
-Jaj kincsem!Ugyan már!Ne sírj..mesélj nekem!Segítek, megígérem.. - ölelt szorosan magához.

Annyira, de annyira jó érzés volt, hogy magához ölel.Olyan régen beszéltem már vele..Szinte soha nem volt otthon, és..soha nem tudtam hosszasan beszélni vele..Persze, minden problémámon ő segített át, de így még soha nem ölelt át...

-Összevesztem Niall-el... - fakadtam ki végül, amire csak bólintott egyet, jelezve, hogy folytassam. - Amikor együtt voltam Zeek-kel, akkor neki ezt nem mondtam el..Először akkor vesztünk össze, aztán..aztán elmentem sétálni a partra és összefutottam Harry-vel aki nagyon kedves volt velem, és aztán, megcsókolt, majd megjelent Niall, és kibékültünk aztán mondtam, hogy nekem megint van valakim, mert gondolom Harry nem csak csókpartnerként gondol rám, és így megint összevesztünk, de a legnagyobb baj, hogy lelkiismeret furdalásom van, mert nem tudom elfelejteni Niall-t, olyan rossz volt sírni látni, azt hiszem, hogy szeret...
Hadartam egymás után a szavakat, majd anyára pillantottam.Ő csak halványan elmosolyodott és ennyit mondott :

-És azt hiszem te is őt.. - mosolygott még mindig, majd megsimogatta az arcom.
Halvány döbbenet ült az arcomon.Szóval...nem nem az nem lehet!
-Anya nekem Niall olyan mint..Mint Jaden...a testvérem!Csak ő nem az öcsém, hanem az ikrem...
-De No, te is tudod, hogy szereted, és nem csak úgy mint ikret... - csóválta a fejét.
-Nem anya!Én..én Harry-t szeretem... - torpantam meg az első "én" után..
Nem voltam biztos benne, hogy ténylegesen Harryt-t szeretem-e..De jelen pillanatba biztosnak kellett benne lennem, és Niall-el is meg kellett békítenem ezt a tényt..Azt hiszem..

Hirtelen megcsörrent a telefonom, és anyát ellökve magamtól pattantam érte.A szívem 10000szer gyorsabban vert mint amúgy, de amikor nem Niall neve állt a kijelzőn, mintha elillant volna a szívverésem...
-Szia Harry. - köszöntem bele letört hangon.
-Nao találkozzunk 10 perc múlva a parton.
-Mi?Minek? - értetlenkedtem.
-Csak mert muszáj!Fontos!10 perc múlva a parton!Ne késs!
-Jó de ott hol?!
-Ahol sétáltunk.

Nao ruhája a parta

-Oké.. - válaszoltam ám az illető már nem hallotta, mert kinyomta a telefont.

Mikor kiértem a partra Harry göndör fürtjeit pillantottam meg a napsütésbe.Tudatosan sétálni kezdtem felé, amit megérezhetett, mert egyből hátra fordult, és felém vette az irányt.
-Nos szia Harry.Itt vagyok, mit szerettél volna?
-Nézd Nao..Én szeretném, ha tudnád, hogy nekem te nem csak smárpartnem vagy.Én téged többre tartalak annál, és szeretném ha tudnád, hogy én igazából szeretlek.
-És ezzel mi a baj Harry?

-3 dolog...Az egyik, hogy nem tudom, te hogy vagy ezzel.. - sütötte le a tekintetét.
-Harry én pont így érzek irántad..legalábbis azt hiszem, csak..Nézd Harry, nem akarok szakítani veled, már ha azt ami most köztünk van nevezhető járásnak, de az igazság az, hogy még csak 1 napja ismerlek.És még most se úgy igazán.De bízom benne, hogy megismerlek akár 1 óra alatt annyira, amennyire csak lehet, hogy ne kelljen..ne kelljen szakítanunk egymással...azt hiszem.. - ezt már csak úgy mondtam, hogy magam se hallottam, csak a fejembe. - De mi a másik kettő?
-Hogy Niall-nek hogy a francba fogjuk ezt elmondani...
-Mi?Miért lenne ez baj?Niall nem szeret, és én se őt..
-Ééés ez a harmadik..Niall...Niall nagyon szeret téged..És ez azért rohadt kínos nekem is, mert nekem tárta ki a szívét..Milyen barát vagyok, hogy akiről kitárja a szívét aznap már rá is vetem magam?!
-Harry én sajnálom... - sütöttem le a szemem. - Minden az én hibám..Nem lett volna szabad megengednem, hogy megcsókolj..rossz ötlet volt.

Már fordultam volna, de egy erős kar visszahúzott, és olyan közel kerültem Harry-hez amilyen közel tegnap voltunk.
-Pont ez volt ez első... - kuncogott, majd egy lágy csókot lehelt az ajkamra.
-Harry? - hallottunk egy hangot a hátunk mögül, mire mind a ketten felkaptuk a fejünket.

4.fejezet - Miért?!

Sziasztok!Nos, összegyűlt a 7 vélemény, aminek nagyon örülök.Szerencsére kommentek is érkeztek, aminek azt hiszem még jobban örülök, és nagyon köszönöm őket!Viszont rendszeres olvasó igen kevés (!) van.Szeretném, ha ennek a száma is emelkedne, mert ez is jólesne!De nem húzom tovább az időt, a következő fejezet 10 "Nagyon tetszik folytasd" vélemény után fog megérkezni!Jó olvasást! :-) xx



-Niall szemszöge

Reggel szomorúan mentem le az ebédlőbe, ahol a fiúk már vártak.Vagyis, Liam, Zayn és Louis.Harry biztos elment sétálni a partra szokásához híven.

-Jó reggelt! - üdvözölt mosollyal az arcán Liam. - Kialudtad magad?
-Hát..azt hiszem.. - erőltettem mosolyt az arcomra, majd helyet foglaltam mellettük.
-Sajtos, baconös melegszenya, vagy rántotta? - kérdezte Zayn. - Akár a rántottát is kérheted baconnel! - mosolygott, majd visszafordult a gáztűz felé.
-Köszönöm..nem vagyok éhes. - jelentettem ki, mire Liam elejtettem a villát amivel evett, Louis magára öntötte a teáját, Zayn pedig felordított mert hozzáért a tepsihez.
-Hogy mi? - kerekedett el Louis szeme. - Te, nem vagy éhes??
-Okés, hát akkor ha már itt járunk, ki a csaj?! - ült le Zayn is az asztalhoz.
-Nem, nem, nem! - erősödött fel a hangom. - Csak azért mert nem vagyok éhes már csajnak kell a dologba lennie?!Kérlek szálljatok le rólam! - keltem ki magamból, mire síri csend lett a konyhába. - Inkább a tojást kérem. - szakítottam félbe a csendet, majd Zayn lassan felállt, és visszament a tűzhelyhez.
Már nyitotta volna a száját, de megelőztem.
-Igen, baconnel!
A reggeli többi része csendes, és viszonylag nyugodt volt, leszámítva amikor Lou próbálta feldobni a helyzetet.

-Harry szia! - kiáltottam a barátomnak, aki pár méterre volt tőlem a parton.
Ezek szerint ma is sétálgatott.Én pedig egy kis friss levegőt szívni úgyszintén kijöttem.Ja, és hogy megvilágosodást nyerjek Nao kérdésében.
-Öö szia Niall! - köszönt vissza kicsit zavartan, és idegesen.
Először gondoltam, hogy megkérdezem mi a baj, de éppen elég problémám van nekem is, nem tudnék mit kezdeni még az övével is. - Hát te?

-Ó, én csak kiszellőztetem a fejem.Tudod, nem tudok rájönni miért...miért esett rosszul az, hogy Nao Zeek-kel jár..És gondolkoztam, ami arra juttatott, hogy szeretem. - kezdtem bele. - Mármint nem úgy mint régen!!Hanem úgy...mint ahogy szeretni lehet valakit, ha fontos számodra és..Szóval érted...
Harry arca hirtelen láng vörös lett, amit igazából egyáltalán nem értettem.
-Ööö igen..Azt hiszem értem.Meg minden.Na de..azt hiszem, hogy megyek.Igen.Én megyek.Szóval.Öö szia.Szia Niall.
Kapkodta a szavakat egymás után, de teljesen értelmetlen mondatokat vágott a fejemhez.Ebbe meg mi a fene ütött??

-Niall? - hallottam egy lány hangot a hátam mögül, amit 10000 közül is megismernék.
-Naomi!
-Hm. - mosolyodott el. - Szia.Hát te?
-Szia.Hát én..én csak kiszellőztetem a fejem, és gondolkozok egy-két..egy-két fontos dolgon.
-Akkor olyasmit csinálsz mint én. - mosolygott.
-Igen..Meg mint Harry.
Hirtelen idegessé vált, és a pulcsija ujját kezdte húzogatni.
-Nem, én nem láttam. - rázta a fejét.
-Nem is kérdeztem, hogy láttad-e.. - furcsa tekintetet vetettem felé, majd túlléptem a témán. - Szóval Nao..Én nagyon sajnálom.Nem kellett volna úgy otthagynom..És elfogadom, ha Zeek-et szereted, és vele akarsz...hát...járni.. - éreztem, hogy elvörösödök.
-Óh nem!Én sajnálom, hogy nem mondtam el neked. - simogatta meg a karom. - De tudod, és tegnap szakítottam vele..Nem bánt úgy velem, ahogyan szerettem volna...na de mindegy is...
-Ja, értem.Sajnálom.
-Nincs mit. - mosolygott még mindig.

-Nézd Niall el kell mondanom valamit. - vette komolyra a szót.
Nem igaz..már megint ez az "El kell mondanom valamit" szar kis mondat...Vajon mit mond már megint..Nem, nem engedem!!
-Naomi én szeretlek! - tessék?!
Hallottam magam, hallottam amit mondtam, de én..Én ezt nem akartam mondani.
-Mindig el akartam mondani, csak...azt hiszem féltem. - micsoda?!
Te hülye vagy Niall!!!!Állj már le!!
-Niall nézd.. - köszönöm! - Nekem..nekem van már valakim.
Tessék?Hirtelen lefagyott még a beégés arcmimikája is a fejemről, és könnytenger gyűlt a szemembe.De ahogy jól láttam az övébe is.Akaratom ellenére is elkezdtem sétálni, a tőle ellenkező irányba.Nem tudtam elhinni, hogy..hogy már megint..
-Niall kérlek!Nem hagyhatsz itt!! - ekkor már hallottam a hangján, hogy sír.
A baj csak az volt, hogy én is sírtam, de ő ezt nem láthatja..Nem láthatja, hogy nekem fáj!!!Csak felemeltem a kezem, és intettem egyet, persze háttal, majd ugyan úgy mint tegnap este pofánál hagytam, és ugyan úgy mint tegnap este sírtam..Ahogy ő is.

3.fejezet - Reggeli kocogás meglepetéssel ízesítve

Sziasztok kedves olvasók.Nagyon köszönöm a véleményeket, végre megírhatom másodjára(!!) a 3. fejezetet is.Eléggé kiakadtam, mert végig kész volt, aztán kikapcsolt a gép.Na nem baj, remélem azért tetszeni fog, és a következő fejezethez összegyűlik a 7 vélemény is.Jó olvasást! :-)

-Naomi szemszöge

Elment...Sírva borultam a földre, és az ajtó sarkába kuporodtam össze.A legjobb barátom elment.Mert van fiúm.Miért?Őt miért zavarja ez?Talán azért..azért, amiért engem is zavart, mikor közelebb került Mia-hoz..talán azért, mert ő is féltékeny, ahogyan én is az voltam?De az nem lehet..ő nem..nem szerethet ÚGY!!!

-Még ma bejössz, vagy megvárod amíg visszajön? - nyílt ki az ajtó és egy bunkó hang hallatszott mögűle. - Viszont arra várhatsz, mert ahogy elnézem nem igazán tervezi, hogy visszajön.
Bólintottam egyet majd felálltam a földről, és bementem a házba.A táskámat ledobtam a szélfogóba, és leültünk Zeek-kel a kanapére.

-Ugyan már bébi!Az a kis köcsög nem érdemli meg, hogy sírj utána!
Hogy mi???Kis köcsög??Talán a számba éppen akkor nemlétező nyálamat is félrenyeltem, és a szemem a hatszorosára tágult.
-Tessék??
-Jajj szivi!Te is tudod, hogy csak kihasznál!!Ki ő?Egy senki!!
-Miért szerinted, te ki vagy?? - tettem fel a kérdést, amin megtorpant. - Jobban fogalmazok!Szerinted, te NÉLKÜLEM ki lennél??
-Cica nyugi!!Tudod, hogy szeretlek!! - húzodott közelebb hozzám, viszont eltoltam magamtól. - Most meg mivan basszus? - idegült be, és a szemét a nyakával forgatta.
-Te utolsó alpári köcsög paraszt!Most azonnal takarodj innen! - maradtam olyan nyugot, amilyen nyugodt csak tudtam.
-Mivan??
-Jól hallottad!Menj innen el, és ne gyere vissza soha!!
-Jajj na mivan??Rájöttél, hogy bele vagy zúgva a kis szőke seggfejbe? - nevetett fel gúnyosan, ami olyannyira nem tetszett, hogy azzal a lendülettem pofon is csaptam.
-Te ribanc!Kicsattant látod??!
-Menjél már bazdmeg!! - idegültem be, és felálltam.
-Mert különben hívod a kis szőkét? - gúnyolódott még mindig.
-Nem!Különben hívom a biztonságiakat!
Nem szólt semmit, csak felállt, és kisétált.

Persze még a fejemhez vágta a; ribanc, kurva, ringyó, liba, stb. jelzőket, de már nem érdekelt.Emiatt a barom miatt vesztem össze Niall-le...Nem..ez nem lehet igaz!!Lehuppantam a földre és sírni lezdtem.Gyűlölöm magam!!

-Hová, hová? - kérdezte anya, mikor lementem teljes felszereltséggel egy kiadós futásra.
-Csak kiszellőztetem a fejem.
-Zeek nem megy?
Hirtelen nem tudtam mit feleljek neki.Kínos volt, és tudom, hogy elvörösödtem, amire ő kíváncsian fürkészte az arcom.
-Zeek és én már nem vagyunk együtt. - válaszoltam, majd harcot űzve a könnyeimmel kisétáltam az ajtón, és futni kezdtem.

Nao futó ruhája

-No?! - hallottam egy ismerős hangot a hátam mögül.
-Harry? - mosolyodtam el akaratlanul is a fürti láttán. - Hát te??
-Szerintem azt amit te. - válaszolt kaján mosollyal az arcán. - Meghívhatlak valamire?
-De csak azért, mert tudom, hogy kíváncsi vagy a tegnap történtekre. - mosolyogtam.
-Gondolat olvasó vagy! - nevetett, majd lassítani kezdett a "Bob Doughnut" kajázdája elé érve.

Rendeltünk egy-egy fánkot, és különleges kávét is.Tudtam, hogy ráfog térni Zeek-re is, szóval felkészültem a könycsatornákkal.

-Nos?Miért is sírt Niall? - kérdezte még mindig vidám arccal.
-Mert nem mondtam el neki valamit.. - erre ő bólintott, jelezve, hogy folytathatom. - Nem mondtam el neki, hogy van barátom.6 hónapig jártunk, és Niall csak tegnap tudta meg..
-Várj!!Hogy érted az, hogy "járTUNK"???
-Tegnap szakítottam vele.Összekaptunk, és mindennek elhordta Niall-t..majd engem is.
-Én..nagyon sajnálom! - bólintott egyetértően Harry.

Megettük a fánkokat, és megittuk a kávét, majd sétálni mentünk.A Temze partját láttuk legalkalmasabb helynek a gyaloglásra.Mély, és együttérző beszélgtést folytattunk, majd rátért arra, amira talán vártam, de lehet, hogy féltem tőle.

-Szóval..neked most..nincs barátod ugye?
-Ööö - éreztem, hogy elvörösödök. - Nincs..Igen, nincs barátom. - bólogattam, hogy értse.
-Nézd Nao..Szerintem te egy gyönyörű, határozott, kedves, és még tömegeket tudnék sorolni, hogy milyen lány vagy..És.. - fordult velem szembe, majd megfogta a kezem. - Tudod..én már a skype-ok óta..szóval..én...
Fogtam magam és megcsókoltam.Olyan szenvedélyes csók volt, amilyet Zeek-től soha, de soha nem kaptam.Óvatosan elváltunk egymástól, majd mélyen a szemembe nézett.

-Szóval én szeretlek!